Fekete obszidián korong arany Életfa szimbólummal

Termékleírás

A Fekete obszidián korong arany Életfa szimbólumma l a legmélyebb belső erő, az ősi gyökerek és a kozmikus összetartozás elegáns fúziója. A vulkanikus üvegből formálódott, mély sötétségben ragyogó obszidián felületén a precízen kidolgozott, aranyló Életfa szimbólum ragyog, amely vizuálisan és energetikailag is tökéletes kontrasztot alkot a kő misztikus hátterével. Ez a gondosan csiszolt korong nemcsak egy különleges esztétikai remekmű, hanem egy olyan szellemi fókuszpont, amely segít összekapcsolni a földi stabilitást az égi tudatossággal.

Az Élet Fája a kelta hagyományokból merítve az egység, a biztonság és a törzsi összetartozás szent jelképe, amely a korongon hordozott obszidián megalkuvást nem tűrő tisztaságával párosul. Kiváló kiegészítője az íróasztalnak, a meditációs saroknak vagy a személyes élettérnek, ahol letisztult formájával és mély tónusaival folyamatosan a belső egyensúly fontosságára emlékeztet, miközben finoman finomítja a környezete energiáit.

A  fekete   obszidián  a kreativitás, a tudat kitágításának és lehetőségek felismerésének legerősebb köve. Energiáival úgy fejleszt, hogy megmutatja a belső démonokat és az eredeti személyiséget. Segít megérteni az ÉN-ben rejlő fényt és sötétséget és ezek természetes egyensúlyát. Képes gyógyítani az előző életek blokkjait, feladatait, sérelmeit és karmikus hozadékait. Azoknak akik „hatalommal” rendelkeznek, támogatást jelenthet, miként kell ezzel a lehetőséggel felelősségteljesen bánni. A mágikus szertartások során kiválóan tudja növelni az energiákat. Belső munkálatok és meditációk során a megéléseket és a rezgéseket nagyon felerősíti. Fizikai szinten segít az energia szegény állapotokon, az idegi problémákon, izom és ízületi gondokon, izomfejlesztésben.

Az Élet Fája az összetartozás, biztonság, termékenység jelképe. A kelták a fákat az emberek őseinek tekintették. Legfontosabb fának a tölgyet, az ég istenének növényét tartották. Minden kelta törzsnek saját szent fája volt, ahol a törzs királyait avatták. Ez a fa a törzs területének közepén állt, az egység az összetartozás és a biztonság jelképeként. A szent fa olyannyira fontos volt, hogy minden csata alkalmával elvittek egyet gyökerestől.